Kezdőlap » Címke: Mikszáth Kálmán

Címke: Mikszáth Kálmán

Mikszáth Kálmán: Kísértet Lublón

Kísértet Lublón A Kísértet Lublónt 1892-ben írta a szerző, első ízben a Pesti Hírlap közölte folytatásokban A lublói ember (Kísérteties krónika) címmel. A borzongató fordulatokban bővelkedő, aranyló humorral megírt kisregény nagy közönségsikerére jellemző, hogy 1893-ban a Vasárnapi Újság is leközölte. A szepességi Lubló városka lakosságát a 18. század elején rémítgető Kaszperek históriája közismert volt megírása idején. Forrása is az élőbeszéd, ... Érdekel a cikk folytatása?

Mikszáth Kálmán: A Noszty fiú esete Tóth Marival

A Noszty fiú esete Tóth Marival A Noszty fiú-ban Mikszáth hatalmas persziflázsát adja a vármegyei dzsentrinek. A családi politika, mely egy család zsákmányává vagy néhány család vetélkedésének harcterévé teszi a vármegyeházát, a határtalan léhaság, amelyben feloldódik minden erkölcsi ellenállás, a pénzvágy, amely becstelenségtől sem riad vissza, a komoly közdolgoknak léha játékká süllyesztése, a közhatalomnak magáncélokra való felhasználása – ezek azok ... Érdekel a cikk folytatása?

Mikszáth Kálmán: Új Zrínyiász

Új Zrínyiász A múlt század végén feltámadó, és katonái élén megjelenő Zrínyi az ezeréves Magyarországot ünneplő közéletbe csöppen bele. A szigetvári hős akaratlanul is szembekerül a társadalom, a politika és a gazdaság jeleseivel, s így jó alkalmat ad az írónak, hogy szatírája körébe vonja a közélet mindenféle köreit, ne kímélje a minisztereket, más nagyurakat, ne kímélje olyan barátait sem, mint ... Érdekel a cikk folytatása?

Mikszáth Kálmán: Beszterce ostroma

Beszterce ostroma Mikszáth Kálmán írja a regény Függelék-ében: Ami mármost a mesét illeti- abból teljesen igaz, hogy Pongrácz Zsolnán hatszáz forintért egy kötéltáncosnét vett, azt házához vitte, s midőn egy idő múlva onnan megszökött valami fiatalemberrel, és Besztercére menekült, István gróf utána ment, de a vasúton oly különös zagyva dolgokat beszélt egy szintén Besztercebányára utazó úrnak, mutatván a helyet a ... Érdekel a cikk folytatása?

Mikszáth Kálmán: A vén gazember

A vén gazember A kisregény Mikszáth nagy műveinek sorába tartozik, mintegy a Szent Péter esernyője párdarabja, ha az irodalomtörténet meg is feledkezett róla. Látszólag ugyan ez is habkönnyű, könnyes-mosolyos história egy vén kasznárról, aki egész életén keresztül orcátlanul lopja gazdája, az Inokay bárók könnyelmű-kártyás utódjának gazdaságát, hogy azután végrendeletében a hatalmasra duzzadt vagyonát immáron koldusbotra jutott ura gyermekeire hagyja, ám ... Érdekel a cikk folytatása?

Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák

A két koldusdiák A híres Debreceni Kollégium ösztöndíjas diákjaiként ismerjük meg – az 1690-es évek táján – a két árva jobbágyfiút, Veres Lacit és Istvánt, a jólelkű Dobosi néni ingyenkosztosait. István hiába bizonyul a legerősebbnek a nevezetes nagyerdei vetélkedőn, s nyeri el a fődíjat Szilágyi professzor szépséges lánya kezéből – a két fiú hamarosan földönfutóvá válik tönkrement jótevőivel együtt… Végül ... Érdekel a cikk folytatása?

Mikszáth Kálmán: A gyerekek

A gyerekek “Még akkor a falusi gyerekek nem voltak úgy elkényeztetve mint most. Még a vasutak közel nem hozták a városokat, s azoknak minden csecsebecséjét. A mi játékaink még otthon készültek és igen kicsiből teltek ki. Az eltört kondérok és fazekak fülei voltak a lovak, a bodzafa belét kiszedték, abból lett a puska.” Tartalom: A ló, a bárányka és a ... Érdekel a cikk folytatása?

Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös

A beszélő köntös A fordulatos, eseményekben gazdag regény főhőse Lestyák Mihály, kecskeméti főbíró, aki olyan tervet eszel ki, mellyel megvédheti szeretett városát, Kecskemétet ellenségeitől. Elsősorban a törököktől, de a portyázó tatároktól, sőt a császári katonaságtól is. Varázserejű köntöst szerez a szultántól… a többit pedig elárulja ez a kis mikszáthi remekmű, amely több iskolában kötelező, vagy ajánlott olvasmány.   Érdekel a cikk folytatása?

Mikszáth Kálmán – Beszterce ostroma

Beszterce ostroma “Mikszáth munkásságának legértékesebb darabjai, a novellák és az országgyűlési karcolatok mellett, regényei. Kritikája éles, de mindig humorral és megbocsátással keveredik. Tisztán látott, még inkább elnéző a tekintete. Ismerte a korabeli állapotokat, ám nagyon jól ismerte az emberi lelket is. Tudta, az ember esendő, nemcsak él, olykor vissza is él a lehetőségekkel. És melyik korban nincsenek bizonyos lehetőségek? Ebben ... Érdekel a cikk folytatása?

Mikszáth Kálmán: A jó palócok

A jó palócok A művek világa Mikszáth gyermekkorát idézi föl egyszerű történetekkel, falusi alakokkal, háttérben a gyönyörű tájjal, a fenséges természettel” – írja az előszóban Kaiser László. Mikszáth korai elbeszélő művészetének két tündökletes darabja A tót atyafiakban (1880) a népélet tragikus és művészi szemlélése Arany János balladaköltészetéhez hasonlítja Mikszáth stílusát, akit a legnagyobb magyar írok sorában tartunk számon. A jó ... Érdekel a cikk folytatása?