Kezdőlap » Címke: Mikszáth Kálmán

Címke: Mikszáth Kálmán

Mikszáth Kálmán: A jó palócok

A jó palócok A művek világa Mikszáth gyermekkorát idézi föl egyszerű történetekkel, falusi alakokkal, háttérben a gyönyörű tájjal, a fenséges természettel” – írja az előszóban Kaiser László. Mikszáth korai elbeszélő művészetének két tündökletes darabja A tót atyafiakban (1880) a népélet tragikus és művészi szemlélése Arany János balladaköltészetéhez hasonlítja Mikszáth stílusát, akit a legnagyobb magyar írok sorában tartunk számon. A jó ... Érdekel a cikk folytatása?

Mikszáth Kálmán: A beszélő köntös

A beszélő köntös A fordulatos, eseményekben gazdag regény főhőse Lestyák Mihály, kecskeméti főbíró, aki olyan tervet eszel ki, mellyel megvédheti szeretett városát, Kecskemétet ellenségeitől. Elsősorban a törököktől, de a portyázó tatároktól, sőt a császári katonaságtól is. Varázserejű köntöst szerez a szultántól… a többit pedig elárulja ez a kis mikszáthi remekmű, amely több iskolában kötelező, vagy ajánlott olvasmány.   Alternatív címek:beszélő ... Érdekel a cikk folytatása?

Mikszáth Kálmán: Szent Péter esernyője

Szent Péter esernyője A kor Jókai mellett legnépszerűbb írója, Mikszáth Kálmán (1847-1910) nem sokkal halála előtt, negyvenéves alkotói jubileumára rendezett ünnepségen azt mondta: „Én már körülbelül megírtam, ami énbennem volt. Megírtam azzal a tudattal, hogy azért nem jár nekem semmi különös érdem: hiszen azért, mert az ember az anyját szereti, még sohasem dicsértek meg senkit. Én csak a hazámat szerettem. ... Érdekel a cikk folytatása?

Mikszáth Kálmán: A fekete város

A fekete város A századvég-századelő – Jókai mellett – legnépszerűbb, legolvasottabb írója novellistaként indult. Elbeszélései nyomán szűkebb pátriája, a Palócföld jellegzetes figuráinak avatott tollú megörökítőjeként vált ismertté, szeretettel és egyben a rá jellemző ironikus látásmóddal rajzolta meg az általa jól ismert embereket, az egyszerű nép egyszerre furfangos és érzelmekben gazdag lelkületű fiait-lányait éppúgy, mint a kedélyes, régimódi kisnemeseket, birtokosokat, akik ... Érdekel a cikk folytatása?

Mikszáth Kálmán: Új ember – régi ember

Új ember – régi ember Szabad-e olyasvalakinek az ajánlására hallgatni, aki nem elfogulatlan? – kérdezhetné bárki. Nekem az inkább a kérdés: Egyáltalán ajánlhatunk-e másnak a szíve csücskébe valamely írói produkciót úgy, hogy azt mi magunk nem imádjuk keresztül-kasul, szubjektíven, vakon? — Énnekem Mikszáth -példakép, valami csoda és lenyűgöző teljesség. Egyszerre agyafúrt és közvetlenül természetes; műgonddal építkező és oldottan mesélő; filozofikusan ... Érdekel a cikk folytatása?

Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora

  Jókai Mór élete és kora A költő-Jókai élethíven tűnik elénk ebből a regényből. Szinte kilép belőle. Nem az a konvencionális Jókai, aki a tömeg képzeletében él, s minden kirakat képes levelezőlapjain látható. Egy egészen új ember, kinek a gyengeség az erőssége. Egy hatalmas és ingadozó óriás, aki kedves és szeretetre méltó, de társaságban félszeg, és sohasem melegedik fel. Egy ... Érdekel a cikk folytatása?

Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora

Jókai Mór élete és kora A költő-Jókai élethíven tűnik elénk ebből a regényből. Szinte kilép belőle. Nem az a konvencionális Jókai, aki a tömeg képzeletében él, s minden kirakat képes levelezőlapjain látható. Egy egészen új ember, kinek a gyengeség az erőssége. Egy hatalmas és ingadozó óriás, aki kedves és szeretetre méltó, de társaságban félszeg, és sohasem melegedik fel. Egy álomfejedelem, ... Érdekel a cikk folytatása?

Mikszáth Kálmán: Magyarország lovagvárai

  Magyarország lovagvárai Mikszáth Kálmán Szklabonyán született kisbirtokosi családban. Középiskoláit 1857-ben a rimaszombati gimnáziumban kezdte, majd Selmecbányára iratkozott be, ahol 1866-ban érettségizett. Ezt követően Pesten volt évekig joghallgató, de diplomát nem szerzett. Balassagyarmaton ügyvédgyakornokként dolgozott. Titokban elvette főnöke lányát, akitől, hogy a nyomortól megmentse, hamarosan elvált. (1882-ben újra összeházasodtak.) Különböző rosszul fizető vidéki és pesti lapokban kezdett publikálni, írásai azonban ... Érdekel a cikk folytatása?

Mikszáth Kálmán: Különös házasság

Különös házasság A regény témáját egy reformkori szájhagyomány adta; a dúsgazdag Buttler János és a katolikus paptól megejtett Dőry Mária kényszerházasságának különös története az aulikus és klerikálius erők ellen küzdő hajdani szabadelvű nemesség között terjedt szájról szájra, egy hosszan húzódó, 19. század elején zajló botrányos válóper kiszivárgott adatai alapján. A klérus rögtön a regény megjelenésekor igyekezett néhány ténybeli eltérés alapján ... Érdekel a cikk folytatása?

Mikszáth Kálmán: A fekete város

A fekete város A századvég-századelő – Jókai mellett – legnépszerűbb, legolvasottabb írója novellistaként indult. Elbeszélései nyomán szűkebb pátriája, a Palócföld jellegzetes figuráinak avatott tollú megörökítőjeként vált ismertté, szeretettel és egyben a rá jellemző ironikus látásmóddal rajzolta meg az általa jól ismert embereket, az egyszerű nép egyszerre furfangos és érzelmekben gazdag lelkületű fiait-lányait éppúgy, mint a kedélyes, régimódi kisnemeseket, birtokosokat, akik ... Érdekel a cikk folytatása?