Kezdőlap » Címke: Márai Sándor

Címke: Márai Sándor

Márai Sándor: Füves könyv

Füves könyv Olyasféle ez a könyv, mint a régi füves könyvek, amelyek egyszerű példákkal akartak felelni a kérdésekre, mit is kell tenni, ha valakinek a szíve fáj, vagy elhagyta az Isten. Nem eszmékről és hősökről beszél, hanem arról, aminek köze van az emberhez. Írója tanulva akarja tanítani embertársait, tanulva a régiektől, a könyvekből, azokon keresztül az emberi szívből, az égi ... Érdekel a cikk folytatása?

Márai Sándor: A szegények iskolája

A szegények iskolája Márai maga kézikönyvnek nevezi ezt az írását. Kézikönyv, azaz használati utasítás a szegénységhez. Ahogyan írja előszavában, az emberiség kilenctized részének szól akkor ez a könyv, akik mindannyian az egytizedhez szeretnének tartozni, és az ő állandó boldogtalanságuk miatt a világ “elkanászodik”. Pedig mikor a szegénység járványszerűen terjed a világon, ki kell “képezni” a szegénységre azokat, akik váratlanul idekerültek. ... Érdekel a cikk folytatása?

Márai Sándor: Föld, föld!…

Föld, föld!… A Föld, Föld!… című visszaemlékezés Márai Sándor emigrációjának és a németek, majd a szovjetek által megszállt Magyarországnak szubjektív hitelességgel megírt története. Ezt a művét szokás az Egy polgár vallomásai folytatásaként számon tartani. A hang ugyanaz a vallomásosság. Szenvedélyesen ír egy országról, népről és nyelvről, az író szerepéről a megváltozott körülmények között. A lehetőségek számbavétele után minden írónak döntenie ... Érdekel a cikk folytatása?

Márai Sándor: Rómában történt valami

Rómában történt valami 1971-ben fejezte be Márai ezt a regényt, amelynek ötlete huszonöt évvel korábban merült fel benne. A Diktátort akarta körbejárni, azt a figurát, aki otthagyta ujjlenyomatát az egész történelmen. „Az elmúlt 2000 évben ritka volt az a korszak, amikor a Diktátor emléke nem kísértette az írókat” – írja az utószóban. Minden században, minden műfajban életre keltették. Született róla ... Érdekel a cikk folytatása?

Márai Sándor: Harminc ezüstpénz

Harminc ezüstpénz “Egy ember emléke valóság lett. Évszázadok óta az utcán jár, közöttünk él. A többi tizenegy nem él ilyen valóságosan. Nincsenek eleven Máték és Péterek. De eleven Júdások vannak. Ez a tény.” Az emigrációban írt Júdás-regény teszi teljessé Márai történelmi témájú prózáját. A mű központi kérdése: az áruló, illetve az árulás természetrajza. Érdekel a cikk folytatása?

Márai Sándor: Eszter hagyatéka

Eszter hagyatéka Az Eszter hagyatéka című regény egy beteljesületlen szerelem története az újratalálkozás során elbeszélve. A mindig fellegekben élő, jellemgyenge, de szeretni valóan kedves Lajos és Eszter húsz esztendővel korábban bontakozott szerelmét rombolta szét, amikor a férfi Eszter nővérét, Vilmát vette feleségül. Felesége halála után, gyermekivel látogatóba érkezik az asszonyhoz, aki még mindig szereti. A találkozás oka igencsak prózai: Lajos, ... Érdekel a cikk folytatása?

Márai Sándor: Szindbád hazamegy

Szindbád hazamegy Szindbád, a hajós, író és úriember egy szép májusi reggelen elindult Óbudáról, mert estére hatvan pengőt kellett szereznie. Így indul Márai legköltőibb regénye – és a legönzetlenebb is: a mesterének tartott Krúdy Gyulának állít benne emléket úgy, hogy ebben a regényben megéli és megélteti az olvasóval is a Krúdy-világot. Nem történik ugyan semmi, csak elmúlik egy élet – ... Érdekel a cikk folytatása?

Márai Sándor: A gyertyák csonkig égnek

A gyertyák csonkig égnek Az 1942-ben megjelent, nagy indulatoktól feszülő, szuggesztív erejű regény – az író stílusművészetének remeke – vakító élességgel világít a barátság, a hűség és az árulás örvényeibe. Két régi barát évtizedek után újra találkozik, s végigbeszélik az éjszakát. A múltra visszatekintve egyikükből vádlott, másikukból vádló lesz: egyikük annak idején elárulta, sőt majdnem megölte barátját, elcsábította a feleségét, ... Érdekel a cikk folytatása?