Kezdőlap » Címke: magyar irodalom

Címke: magyar irodalom

Wass Albert: Elvész a nyom

Elvész a nyom Ahány ember – annyi sors. Ezerszeresen igaz e mondás a II. Világháborút átszenvedőkre. S mégis, miért éli túl az egyik a sorsdöntő vészhelyzetet, s később a háború kiszolgáltatott hányattatásait, a világválságot – s a másik miért nem? Isten szándékai mindig érthetőek-e számunkra? Mit akar Isten az életünkkel? Ezt a nagy kérdést vizsgálja megdöbbentő igazságérzettel Wass Albert ebben ... Érdekel a cikk folytatása?

Mikszáth Kálmán: Magyarország lovagvárai

  Magyarország lovagvárai Mikszáth Kálmán Szklabonyán született kisbirtokosi családban. Középiskoláit 1857-ben a rimaszombati gimnáziumban kezdte, majd Selmecbányára iratkozott be, ahol 1866-ban érettségizett. Ezt követően Pesten volt évekig joghallgató, de diplomát nem szerzett. Balassagyarmaton ügyvédgyakornokként dolgozott. Titokban elvette főnöke lányát, akitől, hogy a nyomortól megmentse, hamarosan elvált. (1882-ben újra összeházasodtak.) Különböző rosszul fizető vidéki és pesti lapokban kezdett publikálni, írásai azonban ... Érdekel a cikk folytatása?

Örkény István – Drága Gizám!(Rádiójáték)

Drága Gizám! “E groteszk történet főhőse özvegy Orbán Béláné, s a darab valójában az ő véget nem érő vitája, szájaskodó, alakoskodó, még a hazugságtól sem visszariadó pörlekedése mindenkivel, aki körülveszi: a lányával, a szomszédnőjével, s legfőképpen az ő München közelében élő nénjével, Gizával. Körömszakadtáig harcol, hogy zűrzavaros, értelmetlen és reménytelen szerelmét ráerőszakolja a világra? Ez a szerelmi háromszög csak abban ... Érdekel a cikk folytatása?

Szabó Magda: Ókút

Ókút “Apám már nem érte meg, míg főfoglalkozású író lehettem, anyám igen, de akkorra már tudta, nemhogy egy fogadalom, semmi sem tudja majd életveszélyes pályámon semlegesíteni az alkotót munkára kényszerítő és kitalálhatatlan szakmai helyzetbe hozó vágyat, hogy elmondja mindenkinek, amiről úgy érzi, tilos hallgatnia. Mikor ezeket a sorokat írom, már senkim nem él, akinek szava megállíthatna, maga az ókút sincs, ... Érdekel a cikk folytatása?

Hamvas Béla: Karnával

Karnával A beavató regény fogalmát hiába keressük az irodalomtudomány kézikönyveiben. A terminus technikus életrehívója Hamvas Béla Karneválja. A szellemi beavatás a tudat színvonalának felemelését jelenti. A regény hét könyve a tudatátalakítás /beavatás/ hét fokozata, a királyi út az Opus Magnum hét állomása. 1.könyv: a küszöb 2.könyv: mindenki átváltozik – metamorfózis 3.könyv: az elmélyítés – descensio 4.könyv: a lélek kettéválása – ... Érdekel a cikk folytatása?

Rejtő Jenő (P. Howard): A láthatatlan légió

A láthatatlan légió A láthatatlan légió históriája a marokkói katonai parancsnokság estélyén kezdődött, ugyanis Sir Oliver Yolland, Denham örökös grófja, az Angol Bank felügyelő bizottságának elnöke, a térdszalagrend és egyéb hasonló tisztség “tulajdonosa” ekkor kért először életében olyasmit, ami nem teljesülhetett azonnal. Az Urungi földjén, Szudán déli részében (ahol véget ér a sivatag) található petróleum megszerzéséhez nem kap segítséget sem ... Érdekel a cikk folytatása?

Márai Sándor: Rómában történt valami

Rómában történt valami 1971-ben fejezte be Márai ezt a regényt, amelynek ötlete huszonöt évvel korábban merült fel benne. A Diktátort akarta körbejárni, azt a figurát, aki otthagyta ujjlenyomatát az egész történelmen. „Az elmúlt 2000 évben ritka volt az a korszak, amikor a Diktátor emléke nem kísértette az írókat” – írja az utószóban. Minden században, minden műfajban életre keltették. Született róla ... Érdekel a cikk folytatása?

Rejtő Jenő (P. Howard): Csontbrigád

Csontbrigád Henry Fécamp azért, hogy barátja és közös szerelmük útjából félreálljon, magára vállal egy gyilkosságot egy idegenlégiós haláltáborban. A haláltábor életének megelevenítése Rejtő döbbenetes vízionális erejét mutatja: a 30-as évek közepe táján írt regényében kísérteties realitással idézi fel a későbbi náci haláltáborok atmoszféráját. A haláltábor kényszermunkát végző áldozatai már annyira elszemélytelenedtek, hogy egymást is csak az egykori külvilágból még náluk ... Érdekel a cikk folytatása?

Kosztolányi Dezső: Pacsirta

Pacsirta Pacsirta nagydarab, csúnya vénlány. Pacsirta Sárszegen él szüleivel, ahol egész évben hamuszürke por hull az utcákra, de a Magyar Király étterméből a pörkölt remek, paprikás illatát viszi a szél, és mulatás zaja, cigányzene veri fel az éjszakákat. Pacsirta szülei – kisvajkay és köröshegyi Vajkay Ákos és kecfalvi Bozsó Antónia – régóta elszoktak már e zajoktól. Maguknak élnek, csendesen. Áhítatos ... Érdekel a cikk folytatása?