Kezdőlap » Címke: Jókai Mór

Címke: Jókai Mór

Jókai Mór: Politikai divatok

Politikai divatok Ezt a regényt akkor kezdtem el megírni, amikor az új alkotmányos korszak (1861-ben) azt a csalóka reményt költötte fel, hogy az elmúlt szabadság újra életre kel hazánkban. Fölszabadult a politikai szószék és a sajtó. Régi óhajtásom volt olyan nagyobb regényt írni, mely a szabadságharcot tünteti vissza. Még ekkor élénken emlékeztem a 48/49-iki világra: minden nagy és apró, tragikus ... Érdekel a cikk folytatása?

Jókai Mór: Sírkő-album

Sírkő-album “Az a rejtélyes kifejezés a szemeiben elég magyarázatot talál abban, hogy ennek a fiatal nőnek már négy olyan családi tragédiát kellett végigélni, melyeknek történetét csak ő maga ismeri, melyeknek emléke folyvást kiséri, kínozza, igézi. Egy albuma van már sírkövekből.”   Érdekel a cikk folytatása?

Jókai Mór: Árnyképek

Árnyképek “Angol hajósok sokat tudnak beszélni egy babonás tengeri rémről, melyet »röpülő hollandinak« neveznek, kivel a mely hajó találkozik, okvetlenűl szerencsétlenség fogja érni. Ez egy hajó árnyképe, melyen ködszerü emberi alakok látszanak jőni, menni, mintha rendes matrózmunkáikat végeznék.” TARTALOM Vándoroljatok ki! Adamante A munkácsi rab Egy halálitélet Valahány ház annyi szokás A szökevény A remete hagyománya Az erdők leánya Alternatív ... Érdekel a cikk folytatása?

Jókai Mór: Török világ Magyarországon

Török világ Magyarországon Az 1853-ban írt történelmi regény a német-római császárság és a török birodalom kényétől-kedvétől szenvedő, de politikai függetlenségét mindenáron biztosítani igyekvő 17. századi Erdélyt idézi elénk. Valóságos történelmi személyek (Apafi Mihály fejedelem, Teleki Mihály, Thököly Imre) harcolnak ádáz gyűlölettel, vagy áldozzák fel magukat kitalált, képzeletszülte szereplők érdekében. A történet és a mondanivaló lassan bontakozik ki a túlburjánzó cselekményből. ... Érdekel a cikk folytatása?

Jókai Mór: A kőszívű ember fiai

A kőszívű ember fiai Baradlay Kazimir, a fiúk atyja, ki Habsburg-hű, végrendelkezik. A felesége azonban megesküszik, hogy végakaratának ellenkezőjét teszi, s hazahívja a pétervári követet, Baradlay Ödönt. “Legidősebb fiam, Ödön, maradjon a szentpétervári udvarnál. Most még csak követségi titkár, idővel magasabbra lesz hivatva. Az a hely jó iskola neki. A természet és a ferde hajlamok sok rajongást oltottak szívébe, ami ... Érdekel a cikk folytatása?

Jókai Mór: A lőcsei fehér asszony

A lőcsei fehér asszony „Azt beszélik – közelít Jókai regényének hősnőjéhez – hogy ez a nő elárulta nemzetét. Az első és egyetlen nőalak a magyar történelemben, aki nemzetáruló volt. És ugyanez a Ghéczy Juliánna később, mint önfeláldozó vértanúja a magyar szabadság ügyének, tűnik el a láthatáron. Jön, mint egy üstökös, leszáll, mint egy csillag… Hol a megoldás, ez ég-pokol különbségű ... Érdekel a cikk folytatása?

Jókai Mór: Magyarhon szépségei

Magyarhon szépségei Jókai Mór személyes élmények alapján ismerte az akkori Magyarországnak szinte minden táját. Otthon érezte magát a fővárosban, Szegeden, Kecskeméten, Pozsonyban, Komáromban, Pápán, Kassán, Debrecenben, a Hortobágyon, a Tisza mentén, a Dráva mellékén, a Balaton vidékén, a Kár-pátok között, a Vág völgyében, a Szepességen, Erdélyben. A történeti mondák hőseit és színtereit jelenítette meg nemcsak regényben és novellában, hanem a ... Érdekel a cikk folytatása?

Jókai Mór: Tégy jót

  Tégy jót Meritorisz Zénó neje, Camilla, alakjában, arcában egész leányos megjelenés. Senki sem mondaná, hogy már egy tizenkét esztendőt meghaladt leánya van. Termete azzal a karcsúsággal bír, amit nem a vállfűző kényszerít rá: az öltöny csak kifejezi a szép idomokat, de nem szabályozza.     Alternatív címek:maya banks konyvel Érdekel a cikk folytatása?

Jókai Mór: A cigánybáró

A cigánybáró Hogyan lesz a bácskai földesúr fiából a cigányok bárója, hogyan találja meg az apja által elrejtett mérhetetlen kincsen kívül a boldogságot is egy gyönyörű török lány oldalán? – ezt meséli el Jókai ebben a kisregényében, amelyet a belőle készült operett tett világhírűvé.   Érdekel a cikk folytatása?

Jókai Mór: Szélcsend alatt

Szélcsend alatt – Az életből ellesve Az 1863-ban megjelent Szélcsend alatt és az 1878-ban kiadott Az életből ellesve elbeszéléskötetek között tizenöt esztendő telt el; ebben a tizenöt évben születtek Jókainak többek között olyan regényei, mint A kőszívű ember fiai (1869), Eppur si muove! (1872), Fekete gyémántok (1870), Az arany ember (1873), A jövő század regénye (1872). Ezek a kiegyezés körüli ... Érdekel a cikk folytatása?