Kezdőlap » Címke: Jókai Mór

Címke: Jókai Mór

Jókai Mór: A gazdag szegények

A gazdag szegények Kapor Ádám kiöregedett váltóőr és élettársa előtt felcsillan a remény: végre bekerülhetnének a városi szegényházba. Már-már úgy látszik, beteljesedik életük nagy vágya, ám egyszeriben fény derül fél évszázada rejtegetett szégyenükre: a példásan élő öreg pár pénz híján annak idején nem tudott összeházasodni. Segítségükre az egész környék megmozdul, mindenki a lagzira, a stólapénzre gyűjt. Sok-sok humoros, torokszorító fordulat ... Érdekel a cikk folytatása?

Jókai Mór: Jocus és Momus

Jocus és Momus Remek körképet és korképet kapunk a 19. század második felének politikai, társadalmi eseményeiről, pletykáiról, furcsaságairól, huncutságairól. Különösen kedvesek a Deák Ferenc-anekdoták, a félreértésekből fakadó mulatságos helyzetekről, a népi kópéságokról mesélő írások. Jókai páratlan szókincse, beleértve a monarchia mindennapos idegenszó-használatát is, különös élményt nyújt olvasóinak. Már címadása is jókaias: a latin iocus tréfát jelent, a Momus a Mómosz ... Érdekel a cikk folytatása?

Jókai Mór: Őszi fény

Őszi fény Részlet a könyvből: Ki ne hallotta volna a bielistoki uradalomnak a hirét? Ott vannak azok a lankás ősrengetegek, a melyekben még a bölény otthon van, ez a marhák őse: az ökrök között a herczeg; – másutt min kipusztították már egész Európából. Ezek most az orosz czár vadjai, s azokra csak a Romanowok s az ő meghivott magas vendégeik ... Érdekel a cikk folytatása?

Jókai Mór: A kőszívű ember fiai

A kőszívű ember fiai Baradlay Kazimir, a fiúk atyja, ki Habsburg-hű, végrendelkezik. A felesége azonban megesküszik, hogy végakaratának ellenkezőjét teszi, s hazahívja a pétervári követet, Baradlay Ödönt. “Legidősebb fiam, Ödön, maradjon a szentpétervári udvarnál. Most még csak követségi titkár, idővel magasabbra lesz hivatva. Az a hely jó iskola neki. A természet és a ferde hajlamok sok rajongást oltottak szívébe, ami ... Érdekel a cikk folytatása?

Jókai Mór: A jövő század regénye

A jövő század regénye A hivatalos magyar kultúrpolitika a második világháborút követően meggátolta (egy korlátozott példányszámú, csakis a szakembereknek szánt kritikai kiadás kivételével), hogy Jókainak ezt az 1872–74-ben írt regényét a magyar olvasók új kiadásban olvashassák. S nem véletlenül, hiszen e regényben Jókai minden társadalmi utópiája ellenére megjósolta a huszadik századnak azokat a borzalmait is, melyeket a cárizmust megbuktató, ateista-kommunista ... Érdekel a cikk folytatása?

Jókai Mór: Börtön virága

Börtön virága Aki elolvasta a Félistenek bolondságai, a Kertészgazdászati jegyzetek, a Csigák regénye, a Véres kenyér című hosszabb-rövidebb műveket vagy éppenséggel kötetünk címadó regényét, óhatatlanul szükségét érzi, hogy tovahessentse azt a közkeletű tévképzetet, amely úgy ábrázolja ,Jókai Mórt, mint valami nefelejcskék szemű, fehér szakállú, álmatag bácsikát, jámbor öregapót, aki andalító dajkameséket duruzsol az 1848/1849-es forradalom és szabadságharc bukása után a ... Érdekel a cikk folytatása?

Jókai Mór: Kárpáthy Zoltán

Kárpáthy Zoltán A regény a magyar reformkor atmoszféráját kívánja érzékeltetni, szereplőinek sorsa azonban nem fűződik szorosan a társadalmi törekvéshez. A könyv megírásának célja a szerző utószava szerint: Kárpáthy Zoltán növekedése, magára találása közben végigkövetni a gyermekkori nevelés eredményeit -, tehát fejlődéslélektani rajzot ad. A főhős azonban már szinte az első oldalakon teljes a tökéletességben, mintahogy ő sem kételkedik sohasem önmagában. ... Érdekel a cikk folytatása?

Mikszáth Kálmán: Jókai Mór élete és kora

Jókai Mór élete és kora A költő-Jókai élethíven tűnik elénk ebből a regényből. Szinte kilép belőle. Nem az a konvencionális Jókai, aki a tömeg képzeletében él, s minden kirakat képes levelezőlapjain látható. Egy egészen új ember, kinek a gyengeség az erőssége. Egy hatalmas és ingadozó óriás, aki kedves és szeretetre méltó, de társaságban félszeg, és sohasem melegedik fel. Egy álomfejedelem, ... Érdekel a cikk folytatása?

Jókai Mór: Politikai divatok

Politikai divatok Ezt a regényt akkor kezdtem el megírni, amikor az új alkotmányos korszak (1861-ben) azt a csalóka reményt költötte fel, hogy az elmúlt szabadság újra életre kel hazánkban. Fölszabadult a politikai szószék és a sajtó. Régi óhajtásom volt olyan nagyobb regényt írni, mely a szabadságharcot tünteti vissza. Még ekkor élénken emlékeztem a 48/49-iki világra: minden nagy és apró, tragikus ... Érdekel a cikk folytatása?

Jókai Mór: Fekete gyémántok

Fekete gyémántok A regényben két vállalkozó áll egymással szemben: Berend Iván, a bondavölgyi kis bányaüzem vezetője, és Kaulmann Félix részvénytársasága. Kaulmann minden erővel – főleg Sámuel apát segítségével – igyekszik megszerezni Berend üzemét és a környező nagybirtokot, a Bondaváry grófok tulajdonát. Berend – bármennyire kiváló tulajdonságok és nagy ésszel rendelkezik, s bármilyen példásan vezeti is a kis üzemet – hamarosan ... Érdekel a cikk folytatása?