Kezdőlap » Címke: hangoskönyv

Címke: hangoskönyv

Henrik Ibsen: A vadkacsa; Solness építőmester

A vadkacsa; Solness építőmester A vadkacsa Gregers Werle, aki megcsömörlik apja hazug, képmutató életmódjától, kiutat, értelmet keres a maga számára, s ezt az értelmet egy eszményhez való ragaszkodásban véli megtalálni. Úgy érzi, hogy az emberek nem tudnak megfelelő módon élni, nem képesek olyan tiszta magasságokba emelkedni, ahol az életet új alapokon, magasztosabb régiókban, megtisztult formában élhetik tovább. Mikor összetalálkozik régi ... Érdekel a cikk folytatása?

Juhász Gyula: Orbán lelke

Orbán lelke Juhász Gyula halálának huszonötödik évfordulójára most első ízben jelenik meg önálló kötetben e kis remekműve: az Orbán lelke. Félig-meddig önéletrajzi írás a kisregény, az 1911-ben Nagyváradról Szakolcára, a magyar határvároskába kerülő költő vallomása. Vallomás a kisvárosi nehéz értelmiségi sorsról, a nyárspolgárság, maradiság, kulturálatlanság elleni küzdelemről, a szomszéd népek iránt érzett szolidaritásról. Megindító szubjektív volta mellett ez az írás ... Érdekel a cikk folytatása?

A magyar nemzet történelmi arcképcsarnoka

A magyar nemzet történelmi arcképcsarnoka A nemzet csak akkor tud helytállani a történelem viharaiban, ha tagjai büszkén vállalják a nemzethez tartozásukat. Ha van bennük hazaszeretet. A szeretetet megparancsolni nem lehet, de meg lehet ismertetni történetét, hajdani nagyságát, megpróbáltatásait és sikereit. Akit, amit megismerünk, azt szükségképpen meg is szeretjük. Mennél jobban ismerjük erényeit és hibáit, annál jobban. A magyar történelem megtanít ... Érdekel a cikk folytatása?

George Orwell: Állatfarm

Állatfarm Orwell 1943/44-ben írott műve – amelynek a szerző a Tündérmese alcímet adta – ténylegesen a sztálini korszak szatírája, a Lenin halálától a szovjet-német megnemtámadási egyezményig terjedő időszakban, de természetesen minden elnyomó, totalitárius rendszerre ráillik. Egy angol farm – Mr . Jones Major-ja – a színhely, ahol az állatok a disznók vezetésével megdöntik az Ember uralmát, és a maguk igazgatta ... Érdekel a cikk folytatása?

Babits Mihály: Hatholdas rózsakert

Hatholdas rózsakert A kötet Babits poétikus elbeszélései tartalmazza, melyeket sajátos humor, gazdag társadalom- és jellemrajt, mély filozófiai gondolat jellemez. A kötet középpontjában a címadó nagynovella áll. Egy fiatalember története, akit kedve ellen jegyességbe ugratnak s aki meddő, szánalmas kísérletek után az utolsó pillanatban mégis csak kisiklik a házassági harapófogó közül. A Hatholdas rózsakert gazdag és magas mű, odaillik a Babits-novellák ... Érdekel a cikk folytatása?

Weöres Sándor: A teljesség felé

A teljesség felé “Hamvas Bélának, mesteremnek köszönöm, hogy megírhattam ezt a könyvet: ő teremtett bennem harmóniát. E könyv arra szolgál, hogy a lélek harmóniáját megismerhesd, és ha rád tartozik, te is birtokba vehesd. Az itt-következők nem újak, nem is régiek: megfogalmazásuk egy kor jegyeit viseli, de lényegük nem-keletkezett és nem-múló. Aki a forrásvidéken jár, mindig ugyanez virágokból szedi csokrát.” Szórd ... Érdekel a cikk folytatása?

Spiró György: Az Imposztor (Rádiójáték)

Az Imposztor A darab előzménye Spiró György: Ikszek című regénye volt. Ennek a könyvének a felhasználásával (főleg leegyszerűsítésével) írta meg Spiró György a színházi változatot, az Imposztort. Kifejezetten Major Tamás számára, akinek a halála előtt, 1983-ban ez volt az utolsó  szerepe a Katona József színházban. Méltó volt hozzá is, és a nagy a búcsúhoz is ez a szerep. Spiró az ... Érdekel a cikk folytatása?

Mikszáth Kálmán: A két koldusdiák

A két koldusdiák A híres Debreceni Kollégium ösztöndíjas diákjaiként ismerjük meg – az 1690-es évek táján – a két árva jobbágyfiút, Veres Lacit és Istvánt, a jólelkű Dobosi néni ingyenkosztosait. István hiába bizonyul a legerősebbnek a nevezetes nagyerdei vetélkedőn, s nyeri el a fődíjat Szilágyi professzor szépséges lánya kezéből – a két fiú hamarosan földönfutóvá válik tönkrement jótevőivel együtt… Végül ... Érdekel a cikk folytatása?

Babits Mihály: A gólyakalifa

A gólyakalifa Babits első regénye, amelyben könnyen kimutatható a freudizmus közvetlen hatása. A cím is a témára utal: a mesebeli kalifa gólyává változott és elfelejtette a varázsszót, amivel emberré változhat. Egy kettéhasadt tudatú fiatalember fantasztikus történetének ürügyén a költő érzéseinek és vágyainak kettősségét példázza: Tábory Elemér kétlelkűsége Babits nyugtalanságának, ellentmondásainak kivetülése. A regény hősét, Tábory elemért ismétlődően jelentkező kínzó álmai ... Érdekel a cikk folytatása?