Kezdőlap » Hangoskönyvek

Hangoskönyvek

William Somerset Maugham: Csodálatos vagy júlia

Csodálatos vagy Júlia “Bár azt mondta magának, hogy nem tarthat nagyon sokáig, de azért igazán nem tudta, miért ne tarthatna. Amint az évek múlnak, Tom öregebb lesz, nem lesz többé nagyobb korkülönbség köztük. Tíz, vagy tizenöt év múlva Tom már nem lesz ilyen fiatal, Júlia viszont ugyanannyi idős lesz, mint most. Kényelmesen meglesznek egymással; a férfiak a szokás rabjai; ezért tudják ... Érdekel a cikk folytatása?

Wass Albert: Elvész a nyom

Elvész a nyom Ahány ember – annyi sors. Ezerszeresen igaz e mondás a II. Világháborút átszenvedőkre. S mégis, miért éli túl az egyik a sorsdöntő vészhelyzetet, s később a háború kiszolgáltatott hányattatásait, a világválságot – s a másik miért nem? Isten szándékai mindig érthetőek-e számunkra? Mit akar Isten az életünkkel? Ezt a nagy kérdést vizsgálja megdöbbentő igazságérzettel Wass Albert ebben ... Érdekel a cikk folytatása?

Carlo Goldoni – A szégyentelenek (Rádiójáték)

A szégyentelenek Eredetileg Proletárok címre keresztelt XVIII. századi olasz vígjáték. Pedig ezek a figurák, egyáltalán nem proletárok, sőt. Éppen hogy kispolgárok, hiszen a két főszereplő apa közül az egyik egy autószerelő műhely tulajdonosa, a másik pedig ócskás, handlé, vagy ahogy a darabban hívják – a padláskirály. És egyikük sem szegény. Tehát nem munkaerejüket, mint egyetlen eladható értéküket másnak áruba bocsátó, ... Érdekel a cikk folytatása?

Ernest Hemingway: Az öreg halász és a tenger (Rádiójáték)

Az öreg halász és a tenger Az öreg halász és a tenger – ezzel a csodálatosan egyszerű és páratlanul takarékos, egyben gazdagon és talányosan mély értelmű elbeszéléssel koronázta meg életművét az öregedő Hemingway. Hogy valóban az életmű csúcsa ez mű, ezt a Svéd Királyi Akadémia ítészei is így gondolták, amikor 1954-ben odaítélték a szerzőnek a Nobel-díjat. Indoklásukban a legfőbb érv, ... Érdekel a cikk folytatása?

Verne Gyula – Az Ostromzáron Át

Az Ostromzáron Át A Clyde volt az első folyó, melynek hullámait gőzhajó kerekei verték tajtékosra. 1812-ben történt ez. A hajó neve Üstökös volt; rendszeresen közlekedett Glasgow és Greenock között, óránként hat mérföldes sebességgel. Ez idő óta számtalan személyszállító és tehergőzös járta felfelé vagy lefelé a skót folyót és a nagy kereskedőváros népe kiváltképpen hozzászokhatott már a gőzhajózás csodájához. Mégis, 1862. ... Érdekel a cikk folytatása?

Örkény István – Drága Gizám!(Rádiójáték)

Drága Gizám! “E groteszk történet főhőse özvegy Orbán Béláné, s a darab valójában az ő véget nem érő vitája, szájaskodó, alakoskodó, még a hazugságtól sem visszariadó pörlekedése mindenkivel, aki körülveszi: a lányával, a szomszédnőjével, s legfőképpen az ő München közelében élő nénjével, Gizával. Körömszakadtáig harcol, hogy zűrzavaros, értelmetlen és reménytelen szerelmét ráerőszakolja a világra? Ez a szerelmi háromszög csak abban ... Érdekel a cikk folytatása?

Henryk Sienkiewicz: Quo vadis

Quo vadis Henryk Sienkiewicz (1846-1916) a századforduló talán legnépszerűbb lengyel prózaírója. A számos nyelvre lefordított Quo vadisért a szerző elnyerte az irodalmi Nobel-díjat. Ez a lendületes regény az ókori Róma legkiszámíthatatlanabb uralkodójának, az őrült Nérónak a tombolásáról szól. Sienkiewicz a realista írásművészet legjobb eszközeivel ábrázolja a hírhedt pojáca és udvartartása perverz szórakozásait, nemtelen életformáját, az oktalan és eszeveszett keresztényüldözéseket, az ... Érdekel a cikk folytatása?

Szabó Magda: Ókút

Ókút “Apám már nem érte meg, míg főfoglalkozású író lehettem, anyám igen, de akkorra már tudta, nemhogy egy fogadalom, semmi sem tudja majd életveszélyes pályámon semlegesíteni az alkotót munkára kényszerítő és kitalálhatatlan szakmai helyzetbe hozó vágyat, hogy elmondja mindenkinek, amiről úgy érzi, tilos hallgatnia. Mikor ezeket a sorokat írom, már senkim nem él, akinek szava megállíthatna, maga az ókút sincs, ... Érdekel a cikk folytatása?

Rejtő Jenő (P. Howard): A láthatatlan légió

A láthatatlan légió A láthatatlan légió históriája a marokkói katonai parancsnokság estélyén kezdődött, ugyanis Sir Oliver Yolland, Denham örökös grófja, az Angol Bank felügyelő bizottságának elnöke, a térdszalagrend és egyéb hasonló tisztség “tulajdonosa” ekkor kért először életében olyasmit, ami nem teljesülhetett azonnal. Az Urungi földjén, Szudán déli részében (ahol véget ér a sivatag) található petróleum megszerzéséhez nem kap segítséget sem ... Érdekel a cikk folytatása?