Kezdőlap » könyvajánló » Nincs magányos kalóz – Könyvajánló a szerzői jog témakörében

Nincs magányos kalóz – Könyvajánló a szerzői jog témakörében

Mi jut az eszébe a hétköznapi embernek a kalóz szóról? A Karib tenger Jack Sparrow kapitánya és a híres Bartholomew Roberts mellett kincsek és hatalmas hajók tűnnek fel az ember lelki szemei előtt. Az a motívum, ami a világ legnagyobb torrentoldalának, a svéd The Pirate Bay-nak a logójában is kiemelt szerepet kap. A kalózok „szorosabb-lazább hálózatokba szerveződött, egymással egyszerre versenyző és kooperáló, aktív gazdasági, politikai, kulturális, társadalmi aktorok, akik tudatosan vállalják a törvényekkel vagy informális szabályokkal való szembenállást, a status quo megsértését.” Negatív és pozitív kicsengése is van a kalóz szónak, azonban a kortárs szárazföldi kalózok többsége büszkén ölti magára ezt a titulust. Ma kalóznak lenni menő és kalózkodik is, aki csak tud.

De mit is tesz valójában egy XXI. századi “társadalmi bandita”? Erről ír Bodó Balázs A szerzői jog kalózai című művében.
Az első szerzői jogi törvények a 18-19. században jönnek létre a nyugati országokban. Victor Hugo kezdeményezésére pedig 1878-ban alakult meg az ALAI (Association Litteraire et Artistique Internationale), amely a nemzetközi egyezmények hiányát leginkább megszenvedő szerzőket gyűjtötte össze. A szerzői jog nemzetközi kialakulásának folyamata egybeesik a fejlődő országok nagyhatalommá válásával: amint egy ország prezentálandó gazdasági, kulturális és katonai hatalommá válik, védeni szeretné szellemi értékeit. A kalózok is hozzájárultak ehhez a folyamathoz: akaratlanul is segítették ezeknek a jogrendszereknek a biztonságosabbá tételét azáltal, hogy felfedték a bennük rejlő kiskapukat tevékenységükkel.
Mint a legtöbb kalózfolyamat esetében, a kiindulópont a piaci szereplők egymással és a fogyasztókkal való konfliktusa volt. A kalózt azonban nem a termelés, hanem a disztribúció hiányosságai hívják életre és tartják fenn. Az illegális tartalmakat szolgáltatók a legitim kereskedelem által kiszolgálatlanul hagyott területekre szakosodtak, így azonban egy sajátos függés is kialakult ezekkel a piacokkal szemben. Csak azokon a piacokon és csak addig volt képes a kalózkodás virágozni, amíg legális, könnyen elérhető és nem túl drága kínálat meg nem jelent.
Egyes fejlődő országokban a kulturális javak legális hozzáférhetősége előtt komoly korlátok állnak fenn, gyakran a helyi kalózok kínálata az egyetlen lehetőség ezen kulturális termékek eléréséhez. Ez olcsó másolatok gyakran erősen ellentmondásos szerepet játszanak. Egyrészről megkönnyítik a külföldi eredetű kulturális javak importját, amivel a kalózkiadások kiszoríthatják a helyi termelőket a piacról. Másrészről nem egy esetben a függetlenedési lehetőséget kínálnak a helyi szerző-előadók számára is, amivel a kulturális ipar fejlődését segíthetik elő.
Ma a „felhasználói tartalmak forradalmát” éljük és ebben a forradalomban a fájlcserélők meghatározó, paradigmaváltó szerepet játszanak. A fogyasztók már nem csupán felhasználók, maguk is részt vesznek a kreatív termelésben és az elosztásban. A magyar jog közvetlenül nem rendezi az illegális forrásból letöltött művek jogszerűségének kérdését, szemben a feltöltéssel, ugyanis engedély nélkül semmilyen szerzői joggal védett művet nem lehetne közkinccsé tenni. Ennek értelmében tehát letölteni Magyarországon bármilyen illegálisnak minősülő honlapról büntetlenül lehet. Azonban ezt a P2P technológiák legtöbbje alapjában lehetetlenné teszi azzal, hogy a letöltéssel egy időben automatikusan el kezd feltölteni a felhasználó. Ez a visszatöltés az oldalak többségénél egy minimális mennyiségben kötelező is, e nélkül a felhasználó nem vehetne részt az ingyenes cserefolyamatokban. Miért is van erre szükség? Az internetes fájlcserélők világa egy demokratikus és egyenlő társadalom képét mutatja meg. Bár előfordulnak olyan közvetítők, akik pénzt kérnek azért, hogy utána a felhasználó részt vehessen az ingyenes cserefolyamatokban, a fájlcserélő hálózatok többségénél a nyereségszerzés egyáltalán nem játszik szerepet.
Bodó összegezte a fájlcserélő oldalak használatának leggyakoribb okait: könnyű és praktikus a használatuk, ingyenesek és olyan művek is elérhetőek, amelyek a hagyományos boltokban nem. Mint kutatásából kitűnik – és ezt az ismeretségi körömben hasonló technikákat használók körében szintén megfigyelhettem – a fájlcserélők többnyire olyan filmeket töltenek le, amiket vetítés hiányában egyáltalán nincs lehetőségük moziban megnézni. Kevés olyan aktív torrentező létezik, akik fájlcserélés mellett egyáltalán nem fogyasztanának legális kultúrát. Legtöbbjük mindenféle műfajból tölt le filmeket és zenéket, amiket ha megszeretnek, már legális módon is szeretnének fogyasztani. Így tehát elmondható, hogy sok esetben a kulturális kalózkodás akár még növelheti is a legális fogyasztást, nem pedig csökkenti.
A kalóznak tehát helye van a politikai, gazdasági és társadalmi hierarchiában. Számos bizonyítékot sorakoztat fel Bodó könyve arra, hogy a P2P- feketepiacok erősen hiánypótló jelleget mutatnak egyes fejlődő országokban, de még gyakran a fejlettnek

Alternatív címek:

  • könyv letoltes pdf

CSAK KLUBTAGOKNAK!

Ez a tartalom csak klubtagoknak elérhető! Szeretnél te is klubtag lenni ingyenesen?

Tagként hozzáférhetsz:LETÖLTÉSEKHEZ, E-BOOK-okhoz, PDF-ekhez, TORRENTEKHEZ

Neked mi a véleményed?

Az email címed nem publikus.Minden mezőt meg kell adni. *

*